Megszűnik a rokkantnyugdíj, és átalakul rehabilitációs- valamint rokkant ellátássá. Nagyjából 200 ezren számíthatnak arra, hogy visszahívják őket felülvizsgálatra, ahol is vagy a rehabilitációjukról döntenek, és visszavezetik őket a munkaerőpiacra, vagy rokkantnak nyilvánítják őket. Nem kiadáscsökkenést remél ettől a kormány, hanem hogy kevesebben akarják ''leszázalékoltatni'' magukat.
Szövetségünk kezdeményezésére Soltész Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Államtitkára elfogadta meghívásunkat egy nyílt Párbeszéd konferencián való részvételre. Erre november 11-én kerül sor. Lesz miről konzultálni.
A kormány a tegnapi kormányülésen elfogadta az új rokkantnyugdíjrendszer koncepcióját, a törvény-előkészítés már meg is kezdődött. A jövőben a fő szempont a rehabilitáció és a foglalkoztatottság elsődlegessége lesz - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány célja, hogy akik munkaképesek, azok térjenek is vissza a legális munkaerőpiacra, akik viszont nem tudnak dolgozni, azok számára az állam továbbra is védőhálót biztosít - írta a portfolio.hu.
A rokkantnyugdíjak megszűnnek, és átalakulnak rehabilitációs- és rokkantellátássá. Az intézkedéstől nem azt várják, hogy milliárdok maradnak a költségvetésben, hanem a cél a friss ellátások csökkentése, a foglalkoztatás emelése, valamint hosszabb távon egy átláthatóbb rendszer kialakítása. A kormányszóvivő szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, nehezen átlátható és sok esetben pazarló. A régió többi országához képest hazánkban a rokkantnyugdíjasok aránya kétszer magasabb, miközben az Európai Uniós átlaghoz képest a rokkantak foglalkoztatásának mutatói is jelentős lemaradást mutatnak.
Azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a nyugdíjkorhatár betöltötték,a jövőben nem rokkantnyugdíjat kapnak, hanem rendes nyugdíjat, de az ellátás összege nem változik. Azokat sem vizsgálják felül, akik az irányadó korhatártól 5 évnyire vannak. Nagyjából 200 ezren számíthatnak arra, hogy visszahívják őket felülvizsgálatra, ahol is két fajta döntés születhet, valakit vagy munkára alkalmasnak találnak, vagy nem. Akiket munkára alkalmasnak találnak, azok a továbbiakban rehabilitációs ellátást fognak kapni, azok akik a munkaerőpiacon nem tudnak szerepet vállalni, azok rokkantsági ellátást fognak kapni. A rokkantsági ellátás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, mellette lehet dolgozni, viszont csak bizonyos határok mellett (ha a munkából származó bér eléri a minimálbér 18-szorosát év közben, akkor az év végéig a rokkantsági ellátást szüneteltetni kell).
A rehabilitációs ellátást kapóknál egy fix összeg van meghatározva, ennek mértéke 58 ezer forint, amelyből még a járulékok lejönnek. Az ellátás mellett párhuzamosan dolgozni nem lehet, az ember vagy dolgozik, vagy ellátást kap. A kormány a munkaképesek számára munkalehetőséget is kínál, amely több részből áll. Egyrészt a kormány a Start munka program segítségével közmunkaprogramokat szervez, ahol a rehabilitációs ellátást kapók találhatnak állami munkát. Ezt meghaladóan a versenyszférában a foglalkoztatást a rehabilitációs munkavállalóknál úgy próbálják emelni, hogy a friss foglalkoztatás esetén nem kell munkaadói járulékot fizetni (rehabilitációs kártya bevezetése).
Emellett a kormány bér- és költségtámogatási programot is biztosít. Ennek két fajtája van, van egy tranzit foglalkoztatási oldal, ahol a munkaadót arra ösztönzik, hogy a nyílt munkaerőpiacra engedje ki a rehabilitált munkavállalót. A megváltozott munkaképességűek esetében a támogatás az első évben 100 százalék, a második évben 90 százalék, míg a harmadik évben 80 százalék. A támogatás természetesen szólhat hosszabb távra is, azoknál a foglalkoztatottaknál, akik nem tudnak a nyílt munkaerőpiacra kerülni.
A részletekről szólva Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára azt mondta: jelenleg több mint kilencszázezer ember kap rokkantnyugdíjat vagy ahhoz hasonló ellátást. "Ezt az ország nem bírja elviselni" - szögezte le.
Soltész Miklós szerint a rendszer fenntarthatatlan, igazságtalan és nem ösztönöz munkára. Az átalakítások jövő évtől kezdve megtörténnek - közölte.
Ez a jelenlegi ellátásokban részesülő emberek úgy érinti, hogy főszabályként, aki a nyugdíjkorhatárt elérte az nyugdíjasként fogja megkapni a továbbiakban a támogatását. Mindazok, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, azok vagy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd - magyarázta Soltész Miklós.
Kifejtette: mindazoknak, akik a jelenlegi III-as egészségkárosodási csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülnek - 110 ezren vannak - felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók azok rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem rehabilitálhatóak, azok rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő személyekre, akik 84 ezren vannak.
A rokkantsági ellátás mértéke nem változik - jegyezte meg Soltész Miklós.
Közölte: az átalakítás nem érinti azt a 384 ezer embert, akik a nyugdíjkorhatár felett vannak, és mindazokat, akik rokkantsági ellátásban részesülnek I-es és II-es csoportba besorolva, ők 65 ezren vannak. Továbbá nem érinti a jelenleg átmeneti járadékban részesülő embereket, és azokat sem, akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak. Ők is ugyanazt az összeget kapják majd mint eddig, rokkantsági ellátás néven.
A rehabilitációs, a rokkantsági, a bányászok egészségügyi károsodási járadéka, valamint mezőgazdasági és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék megmarad - mondta Soltész Miklós, hozzátéve: azzal a feltétellel, hogy a rehabilitációs járadék három év alatt kifut, és az a 25 ezer ember, aki ebben részesül, az más ellátás kap majd.
A foglalkoztatás kapcsán Soltész Miklós elmondta: ha valaki a rehabilitációs ellátás mellett dolgozik, akkor az ellátást fel kell függeszteni. Aki rokkantsági ellátást kap dolgozhat, de a támogatást fel kell függeszteni miután éves fizetése eléri a minimálbér tizennyolcszorosát.